HTML

Azt hittem lerúgom a fejét

Egy szakítás megélése II. meg egyéb állatságok egy egyszerű lány, egyszerű hétköznapjaiból. Avagy mi történik szakítás után, ha az exed egy kollégád. Avagy egy Agresszív Malacka blogja...

Friss topikok

Linkblog

Feladom

2008.04.22. 15:23 Or'Sheet

Én már a büdös életben nem leszek jól. Néztem ma az iwiw-en pár ismerős fényképét. Esküvő, babák, boldog párkapcsolatot mutató képek, ahol már maga a szerelem megszépít minden fejet. Én is akarok ilyet! Akarok, akarok, akarok! És persze, hogy Vele akarok, de ha Isten és az Élet szerint Vele nem lehet, akkor legyen más, de legyen! Most legyen! Bár igazából én Csak Őt, csak Vele!

Három hónapja tartom magam, három hónapja türelemre intem magam, s várok, s várok, s várok. Igyekszem hiszti rohamok nélkül végigcsinálni, próbálom a munkaügyi kommunikációnkat rendben tartani, nem sértegetni, nem bunkózni, hanem kiszolgálni, már amennyire ez a munkámhoz tartozik. Vagy épp annyira nem tartozik a munkámhoz, de megcsinálom. Mint pl. a hülye adóbevallását feladom , vagy a hülye parkolóbüntetését befizetem.

De elég volt! Mindennapom, amikor Ő is bent van, egy merő küzdelem. Ebből a gödörből nem tudok kimászni. Szinte érzem, ahogy a cipőm a megcsúszik a nedves földön, ahogy lépegetek a fölfelé a gödör csúszós-földes oldalán. S hiába küszködök, lépek keményen a sáros földbe, miközben az ujjaim kapaszkodót keresnek, csak visszacsúszom. És már elegem van az összeszorított szájból, a kemény akaratból ("azért is megmutatom"), az állandó kudarcból. Szívem szerint odakuporognék a gödör mélyére, ahol hideg van és sötét. Ott maradnék.   

Abban a percben fel kellett volna mondanom, ahogy ez az egész megtörtént. Nem hallgatva se szülőkre, se barátokra, se a kollégákra. Senki nem érzi milyen az, amikor hallod a hangját, amikor látod, amikor érzed, hogy ott áll nem messze tőled. Amikor egy karnyújtásnyira van az arca, amit megsimogathatnál. Amikor karnyújtásnyira van a válla, amit átölelhetnél. Amikor karnyújtásnyira van az ajka, amit megcsókolhatnál.

Karnyújtásnyira van, de soha nem éred el sem az arcát, sem a vállát, sem az ajkát. S nincs az a pénz, ami miatt érdemes ezt végigcsinálni. Hogy a lelked meghasad.

Nem, már meghasadt.

Igazából mindennap meghasad idebent.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://szappanoperamagyarmodra.blog.hu/api/trackback/id/tr56437176

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Komáromi Kriszta 2008.04.24. 13:26:17

Hát Orsi, én tudom milyen szar is az, mikor melletted van, és...
Tudod: "akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya, mikor melletted ül és tudod, hogy soha sem lehet a tied!"

Or'Sheet 2008.04.24. 13:38:17

Ez így igaz. A kérdés az, hogy élet megsegít-e, hogy ebből a helyzetből valahogy kikeveredj.

aragog 2008.04.24. 15:13:17

AZt hittem csak én élem át ezeket a borzasztó érzéseket, mintha csak az én világomból említenének. Parkoló büntik, adóbevallás, hitelek stb

Or'Sheet 2008.04.24. 15:15:26

Nem, sajnos, sokan vagyunk így. De sokan vannak, akiknek összejött a "tuti". Abban kell hinni, hogy mindig felhőre mindig a napsütés jön. Vagyis a gödörből márcsak felfelé lehet mészni.

aragog 2008.04.24. 19:38:47

Igen biztosan eljön számunkra is a boldogság, csak most olyan rossz. De legalább ennél már nem lehet mélyebbre süllyedni.

aragog 2008.04.24. 19:41:27

Meg az is olyan rossz, hogy mindenki boldog körülöttem, gyerekek, család, én meg csak sóvárgok erre az idilli képre és próbálom eltitkolni mindenki előtt keserű érzéseimet.

Or'Sheet 2008.04.25. 08:46:08

Nálam is ugyanez a helyzet aragog...
De ne add fel a REMÉNYt, ez az egy, amit soha senki nem vehet el tőled.
süti beállítások módosítása