Mármint az évvégi záráson, most hogy új év, új élet meg mifene...
Szóval a mérleg:
Először is a NEGATÍV NYELVE:
- egy számomra mindent jelentő kapcsolat és barát (rögtön az év elején)
- egy régi, legjobb barátnő, aki szó nélkül felszívódott (az év felének eltelte után)
- a Nővér, aki már nem lakik itthon velünk (az év felénél)
- Keresztapa, aki remélem Fentről figyel és vigyáz ránk (az év közepén)
- s ezeken kívül volt pár nagyon húzós veszekedés, munkahelyi gond(om), pénzügyi gond(om) s talán tovább nem is sorolnám
De jöjjön a POZITÍV:
+ egy főiskolai baráttal ismét visszatérő barátság
+ a CSALÁDi kötelélkek egyre erősebbé válása
+ Nővérem férjhez ment, s lett egy bátyám ezzel
+ Nővérem klassz esküvője
+Twilight
+ pár kolléga odafigyelése rám, s a segítségük
+ s egy új családtag: Jeromos, az Autó
Ez egy elég hiányos lista lett, mégis azt mondom, minden veszteséggel és nehézséggel együtt mégsem volt olyan szörnyű ez a 2008as év. Persze a végére piszkosul elfáradtam, és megtörtem, de túléltük!
S ahogy a kedvenc idézetem szól Camus-tól:
AMI NEM PUSZTÍTOTT EL, ATTÓL ERŐSEBB LETTEM.
Azért jólesne, ha 2009 egy jobb év lenne, nemcsak nekem, hanem mindazoknak az ismerősknek, akik ugyanúgy szenvedték 2008at.
S most, hogy már úgyis 2009 januárja van, itt szeretném köszönteni a legifjabb családtagunkat, aki mindenki nagy örömére 2009. január 1-jén 12.15-kor meglátta v.-i kórház lámpafényét: Benedeket, unokabátyám kisfiát.
Mi másnap voltunk bent nála, s még én is elolvadtam Tőle. Egy tünemény!
Így indult 2009, s ha így folytatódik, akkor bízvást mondhatom, remek egy év lesz!
